Ferenc József, I. (Bécs, 1830. aug. 18.-Bécs, 1916. nov. 21.): osztrák császár és magyar király. - Ferenc Károly főhg. és Zsófia bajor hgnő fia. Anyja tudatosan készítette az uralkodásra. 1848. XII. 2: lépett trónra V(I.) Ferdinánd lemondása és atyja trónöröklésről való lemondása után Alamócban, ahová a cs. család a forr. elől menekült. XII. 7: a m. ogy. kijelentette, hogy nem ismeri el ~et, továbbra is Ferdinándot tekinti kir-ának. 1849. V. 5: udvarával együtt visszatért Bécsbe, s kérésére I. Miklós cár segítséget ígért a m-ok leverésére. A megállapodást Varsóban V. 21: kötötték meg. VIII. 13: Világosnál Görgey Artúr feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger or. tábornok előtt. - Az 1849. III. 4-i alkotmány liberális és központosító volt, de nem lépett életbe. ~ 1851 végén forma szerint is fölszámolta, és abszolitisztikus uralmat vezetett be, mely a polg. forr. számos vívmányát megtartotta ugyan (jobbágyfelszabadítás, iparszabadság, községi önkormányzat), de nem volt tekintettel a birod. soknemzetiségű összetételére. - 1854: a konkordátum megkötésével ~ szakított a jozefinista egyhpol-val, és teljes szabadságot adott az egyh. intézményeknek. Külpol-jában Oroszo. támogatására épített, melyet 1850: meg is kapott Poroszo-gal szemben. A krími háborúban azonban eltávolodott Oroszo-tól anélkül, hogy a Ny-i hatalmak támogatását elnyerte volna. 1854: feleségül vette Erzsébet bajor hgnőt, aki később nagy szerepet játszott a →kiegyezés létrehozásában. 1859: elvesztette a Lombard Kirság területét. A Piemonttól elszenvedett vereség az Alexander Bach belügyminiszter nevével fémjelzett abszolitisztikus rendszer feladására kényszerítette. - 1860: az →Októberi Diploma föderatív alkotmányos berendezkedést hirdetett meg, ezt 1861: a Februári Pátens centralista szellemben, de az alkotmányosság megtartásával módosította. A megoldást a magyar pol. vezető réteg visszautasította. ~ kísérlete 1863: Frankfurtban arra, hogy a ném. egység osztrák vezetés alatt álljon helyre, Poroszo. ellenállásán megbukott. 1865: megkezdte tárgyalásait a magyar vezetőkkel. A tárgyalások befejezését siettette az (itáliai területen aratott katonai győzelmek ellenére) 1866: Poroszo-tól elszenvedett vereség, minek következménye Velence elveszítése lett. 1867: megkötötték az oszták-magyar kiegyezést, s ~ m. kir-lyá koronáztatta magát. - A dualista rendszeren belül ~ ezentúl ragaszkodott az alkotmányossághoz, de a birod. egységét legalább a hadsereg révén igyekezett megőrizni. A gazd. föllendülésben az →Osztrák-Magyar Monarchia minden nemzetisége részesült, de a társad. és pol. hatalmi viszonyok érintetlenül maradtak. Az egységes No. létrejötte után 1873: a három császár szövetségében próbált külpol. támaszt találni, de ezt az 1875-78-as keleti válság gyakorlatilag fölszámolta. A berlini kongresszus határozata értelmében Au-Mo. megszállta, 1908: annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a délszláv lakosság elkeseredését és ellenséges érzületét váltotta ki. Az 1879: megkötött kettős szövetség No-gal, mely Olaszo. csatlakozásával 1888: hármas szövetséggé bővült, a külpol. fő vonalát jelentette, bár 1897, 1903: Oroszo-gal is történtek megegyezések a balkáni érdekek egyeztetésére. - 1914: a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylet után ~ hadat üzent Szerbiának, ezzel kirobbantotta az I. vh-t. Ekkorra az agg uralkodó a monarchia fennállásának szimbólumává lett. - ~ családi élete szerencsétlen volt: öccsét, Miksát, a mexikói cs-t 1867: a köztársaságiak kivégezték. Fia, Rudolf trónörökös 1889: öngyilkos lett. Feleségét, →Erzsébetet 1898: egy anarchista megölte. - ~ Istentől kapott hivatásának tudatában élő, lelkiismeretes és szorgalmas uralkodó volt, kiváló emlékezőtehetségű, nagy nyelvtudással. A pol-ban megtanulta a realitásokat, de fantáziátlan és sokszor határozatlan volt. Jónéhány őse művészi érdeklődését és intellektualizmusát nem örökölte. - Szobra 1906-19: a →Millenniumi emlékmű királyszobrai között (Zala György munkája) látható volt. Ni.E.

Redlich, Joseph: Kaiser Franz Joseph von Österreich. Bécs, 1928. - Perlaky Lajos: ~. Bp., 1938. - Srbik, Heinrich von: Franz Joseph I. Charakter und Regierungsgrundsätze. Wien, 1949. - Corti, Égon Caesar Conte-Sokol, Hans: Kaiser Joseph. 1965. - Novotny, Alexander: Franz Joseph I. Frankfurt-Zürich, 1968. - Hamann 1990:122.